Az élelmiszerek terén általában „egy-huszonnégy órás” kiegészítésben gondolkodunk, azaz a napi főétkezések során komplettálunk (fehérjék, esszenciális olajok, vitaminok, nyomelemek). Az étrendi kiegészítők terén más a helyzet, itt nem szükséges több száz hatóanyagot egy nap vagy egy hét alatt bejuttatni. Lényegében ránk van bízva, mit használunk, és mindenkinek érdemes ismernie a szervezetét, mi válik be jobban, akár együttesen, akár külön.
Szinergisták és antagonisták
Egyes készítmények együtt túlságosan sok értékes hatóanyagot hordoznak, ami szükségtelen, esetenként antagonista (egymás hatását gátló) is lehet. Azonos célra szánt termékeket együtt nem ésszerű alkalmazni, ugyanakkor vannak kifejezetten szinergens (egymást erősítő) párosítások is, például egy flavonoid koncentrátum mellé nem szükséges szőlőmagtablettát bevenni, de egy omega-3 kiegészítés előnyös. A D-vitamin és a kalcium jó együtt, ahogy a C-vitamin, a vas és a szelén is támogatja egymást. A beszerzéskor mindig gondoljuk át, mi a fő célunk és ehhez mely termékek javasoltak.
Valós hatások
Szakmai értelemben ma már vitathatatlan, hogy a fertőzések megelőzésben (emellett az idegrendszer védelmében) számos vitamin, ásványi anyag és speciális hatóanyag (fitonutriens) részt vesz. Ezek – a teljesség igénye nélkül – a következők: C-, D3-, E-, A- B-komplex vitaminok, a vas, a cink, a réz, a szelén, a mangán, a számtalan bioflavonoid, polifenol és antocián (színes növények, bogyósok, zöldségfélék, méhészeti termékek, aloé, csíraőrlemények), szterinek, terpének, jótékony poliszacharidok (gyógygombák, béta-glükánok), az apigenin, esszenciális zsírsavak és a gyógynövényekben lévő, hihetetlen sok speciális vegyület, hatóanyag. Számtalan szakirodalom ír e területekről és sok esetben ismertek a pontos hatásmechanizmusok, dózisok az immunrendszeri támogatásra nézve. A vírusok elleni védelemben részt vállaló killer-mechanizmusok, fagocitózis (idegen anyagok bekebelezése) étrendi és életmódbeli összefüggései is tudottak, a modern korban kialakult „alvó immunitás” (a rákbetegségek számának ugrásszerű emelkedése), és a „minőségi éhezés” fogalmak jelenléte is elfogadott, elismert. Immunológusok, orvosok, biokémikusok könyvtárnyi irodalmat írtak az immunsejtek érési folyamatáról, ezek bélflóra-összefüggéseiről (bélrendszeri immunitás), a bél és a tüdő közvetlen kapcsolatáról, és az életmentő T- és B-sejtek „kémiai látásának” táplálkozással való kapcsolatáról (Az alakos elemek felületi feszültségét befolyásoló flavonoidok, omega- 3 zsírsavak, vérhígító hatású egyéb vegyületek, stb.).
Az immunsejtek munkája étrendfüggő
A tanulmányok jelzik, hogy különösen a vírusok és ráksejtek ellen ható limfociták igen érzékenyek az étrend zsírsav, cukor-, vitamin-, nyomelem- és fitonutriens-tartalmára és aminosav-összetételére, ezért ezeket a sejteket a szakma „az immunrendszer arisztokratáinak” nevezte el, igényességük miatt. Egyebek mellett ők a szervezet precíz „immunmérnökei”, ők tervezik meg a belső mozgósítás részleteit, kulcsszerepet vállalnak a védelemben (killer mechanizmusok, ellenanyag termelés, stb.). Mozgásuk, gyorsaságuk, pontosságuk, eredményességük függ az étrendünk minőségétől és vízfogyasztásunktól is, ez ma már nem titok. A limfociták tehát olyan gyorsreagálású erők, amelyek reakciósebessége, ellenanyag termelésük hatékonysága (válaszadási sebesség) szokásainktól is nagymértékben függ a genetika és környezeti tényezők mellett. Egy virulensebb kórokozó esetében az időtényezőn sok múlhat.
Tanácsok 8 pontban
A továbbiakban nyolc fő pontban összefoglaljuk az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos ajánlásokat.
- A vitaminok, nyomelemek és fitonutriensek nem akkor segítenek igazán, amikor a kórokozó már bejutott a szervezetbe, hanem hetekkel előtte erősítik és szabályozzák az immunrendszert (minimum 14-21 nap szükséges, így felkészített, éber immunrendszer jellemző). Egy vírus szaporodási sebessége jóval gyorsabb, mint egy immunrendszert „felébresztő” kúra hatékonysága.
- A megelőző immuntámogatás nemcsak akkor szükséges, amikor akut helyzet áll elő, de akkor kiemelten fontos. A kutatók jelzik: ha a koronavírus egy olyan szervezetet ér, amely épp egy másik vírussal (influenza, stb.), baktériummal, belső parazitával, rossz bélflórával, számtalan idegen anyaggal küzd, nagyobb az esélye a traumának. A megelőző immunvédelem célja tehát az egyéb tényezők legyőzése, kiiktatása, így egy esetleges új fertőzés megerősödött szervezetet ér. Ez akár életmentő is lehet, és nem megspórolható.
- Hasznos leinformálható, több évszázados tapasztalati háttérrel rendelkező növények, hatóanyagok alkalmazása. Nyilván vannak újabb fejlesztések, innovációk is, ezek esetében a szakirodalmi adatok és tapasztalatok mérvadók.
- Nincsenek csodaszerek, de létezik az életmódváltoztatás „csodája”. Az étrend-kiegészítő egy meglévő szokásrendhez hozzátesz, támogatja azt, de nem helyettesítheti. Az étkezés kulcsfontosságú marad a járvány idején is, tarthatunk húsmentes napokat, a hozzáadott cukrot és zsírokat kerüljük, együnk minél több nyers növényt, salátafélét, igyunk zöldségleveket (cékla, sárgarépa, vegyes zöldséglé), bontsunk fel házi paradicsomlevet (ne álljon a szekrény tetején, itt az idő, hogy elfogyasszuk), harapjunk nagyot egy pritamin- vagy kápiapaprikába, esetleg káposztalevélbe. Igen, kérem, lépjünk ki az étkezési komfortzónánkból (is), vágjunk bele valami újba: a szervezetünk meghálálja. Egy-egy étrendi kiegészítő jobban hasznosul, ha mellé egy változatos, egészségtudatos étkezés társul (zabpehely, köles, hajdina, chiamag, mák, dió, mandula, csicseri, vöröslencse, áfonya, szeder, stb.). Lepjük meg magunkat új hatóanyagokkal, de elsősorban élelmiszerekből. Olyan sok szép és nem túl drága egészséges növényünk van: káposztafélék, cékla, sütőtök, hagymafélék – éljünk velük gyakrabban és nagyobb mennyiségben. Számos vegyület létezik azonban, amelyek élelmiszerből nem, vagy nem kellő mennyiségben vehetők fel, ilyenkor élhetünk a koncentrált élelmiszerek, szuperkoncentrátumok, őrlemények, étrend-kiegészítők jótékony hatásaival. Például kevesen fogyasztunk minden nap vörös- vagy kékszőlőmagot, de ezek kaphatók mikroőrlemény vagy tabletta formájában. Hasonlóan a homoktövis termékek, a propolisz, a méhpempő, az aloe ferox, a kasvirág vagy az n-acetil-cisztein. Számtalan immunmodulátorról tudunk, amelyek hatékonyak a normál étrend mellett adva.
- Nem minden készítmény használ ugyanúgy minden embernek. Az egyes szervezetek különböznek, van, akinek a nyomelemek segítenek jobban (ebben van hiányuk), másoknak a színanyag-szuperkoncentrátumok (mert nem esznek elég színes növényt), vagy a gyógygombák és gyógynövények (mivel legyengült az immunrendszerük, sok az oxidatív folyamat a sok munka, vagy éjszakázás miatt). A méhpempő sokaknál jelentős védelmet adhat, de van, aki az aloéra és a homoktövisre esküszik. Nehéz megmondani, kinek mi használ a legjobban, ez egyéni kísérletek eredménye. Egy biztos: a készítmények hatóanyagainak jelentős része hasznos és igazolt, kérdés, az egyes szervezetnek hol van hiányállapota és a genetikai és egyéb tényezők függvényében mi támogat jobban (ma már ismert, hogy DNS-szinten is hathat egy jótékony vegyület).
- Nem szükséges túl sok étrend-kiegészítő készítményt együtt, egy időben használni, inkább egymást követő időben, rotációban, ahogy ezt korábban említettük. Ha 30-60 napig használtuk az egyiket, ne vegyünk újat belőle, hanem egy másik hatóanyagot próbáljunk, majd 30 nap múlva visszatérhetünk az előbbihez. Ugyanakkor két-három egymást kiegészítő termék nagyon jó egymás mellett és az egyik termék erősítheti a vele együtt használt másik készítmény hatásait (szinergencia). Ha például három készítményt egymás mellett használunk (tipp: flavonoid-omega-3-probiotikum), és az egyiket lecseréljük, új szinergenciát hozhatunk létre (gyógygomba-omega-3-probiotikum). Ezután 30 nappal egy újabban változtatunk és így tovább (gyógygomba, méhpempő, probiotikum). Ilyen módon hatékony kúrákat alakíthatunk ki.
- Figyeljünk a termék forgalmazójának ajánlásaira, vagy kérdezzünk bátran: egyik készítményt étkezés előtt, másikat utána kell használni, és az adagokat ne lépjük túl. Ne feledjük: gyakran nem a mennyiség növelése fog hatni, hanem a rendszeres napi kis mennyiségű bevitel (a felesleg úgyis távozni fog és csak pénzkidobás). Egy-egy nap tarthatunk „töltést vagy lökésterápiát”, azaz megnöveljük a C-,D3-vitamin vagy magnézium adagot, jót fog tenni, de általánosan a kisebb dózisok jobbak.
- Rendszeres-rendszertelen szedési mód: a gyógyszerekkel ellentétben a vitaminok, nyomelemek, étrend-kiegészítők jobban hasznosulnak, ha nem azonos napon (vagy nem minden nap) és időben vesszük be őket. A meglepetés e téren is előnyös és javítja a felszívódást. Az azonos időben bevett nagy dózisú vitaminokkal szemben egyfajta rezisztencia alakul ki, míg egy másik időpontban a szervezet felszívja.
Ha mindezekre figyelünk, jól kiaknázhatjuk az étrend-kiegészítőkben rejlő biológiai lehetőségeket, és a megvásárolt termék ún. határhaszna nagyobb lehet.
