Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Erős bástyáink: a színes növények

Egy széleskörű vizsgálat során húszféle gyümölcslé és hétféle zöldséglé polifenol-tartalmát és antioxidáns tulajdonságait tanulmányozták, ennek eredményeit foglaljuk össze, és egy nagyszerű saját fejlesztői munka eredményét is bemutatjuk.

Erős biológiai bástyáink: a színes növények

 

Egy széleskörű vizsgálat során húszféle gyümölcslé és hétféle zöldséglé polifenol-tartalmát és antioxidáns tulajdonságait tanulmányozták. Kiemelkedő volt a kék szőlő, a fekete ribizli, a szilva és aszalt szilva levének polifenol tartalma (600-1000 mg/liter), a legmagasabbnak a bodzalé bizonyult (5680 mg/liter). Viszonylag alacsonyabbnak mérték a körte és ananászlevek értékeit.

A zöldséglevek közül a céklalé és a vegyes zöldséglé rendelkeztek viszonylag magas, mintegy 300−600 mg/liter polifenol-tartalommal, a sárgarépa és a savanyú káposzta leve alacsonyabb értéket adott. A gyümölcsök és zöldségfélék eredményét összevetve az előbbiek mérhetően magasabb polifenol-tartalommal rendelkeztek. Ennek ellenére valamennyi vizsgált minta komoly antioxidáns tulajdonságokat mutatott, azaz a polifenol-tartalom nem ad még elegendő felvilágosítást a védő hatásokról, mivel az antioxidáns molekula szerkezete, kötéseinek elhelyezkedése is számít.

A kutatók ezért más módszereket is alkalmaztak (hidrogén-donor aktivitás és redukálóképesség a C-vitaminnal összevetve). A zöldség- és gyümölcslevekben jelenlévő bioaktív vegyületek elsőrendű, azaz ún. láncmegszakító antioxidánsok, mivel hidrogén-donorként képesek viselkedni a lipid-peroxidációs (gyökös, oxidatív) folyamatokban. (A hidrogén-donor aktivitás fontos jelzőszám a gyökfogó hatás terén.) A vizsgált minták közül a gyümölcslevek nagyobb hidrogén-donor aktivitást mutattak, mint a zöldségekből származóak. Legerősebb elsőrendű antioxidánsnak itt is a bodzabogyóból készült lé bizonyult, de nagyon intenzív volt a kék szőlőből, a fekete ribizliből és a szilvából nyert lé is. Itt fontos megjegyezni, hogy a nem 100%-os levek (tehát az italok) csekély értékeket adtak.

A zöldségek közül a céklalé volt a legerősebb elsőrendű antioxidáns, a vegyes zöldséglevek és a spárga-zeller lé közepes értékeket mutattak, gyengébb elsőrendű antioxidánsnak bizonyult a sárgarépa és a savanyú káposzta leve. A vizsgált levek legtöbbje jelentős redukálóképességgel rendelkezett (itt összevetették a C-vitaminnal a hatást), ami azt jelenti, hogy másodrendű, azaz preventív antioxidánsként is képesek funkcionálni a lipid-peroxidáció gátlásában.

A másodrendű antioxidánsok két módon hatnak: akadályozzák a gyökös folyamatok beindulását (iniciáció gátlása), és a már beindult káros, romboló molekulákat redukálják, lekötik. A minták redukálóképességét nemcsak a polifenolos vegyületek, hanem egyéb, redukáló hatású molekulák, például az aszkorbinsav jelenléte is befolyásolja (ezért is hasznosak a C-vitamin melletti polifenolok, flavonoidok). Nem fogunk csodálkozni: a bodzalé itt is az első, majd a korábbi sorrend maradt: kék szőlő, fekete ribizli és szilva, a zöldségek között a céklalé a legjobb.

A totál antioxidáns státusz (TAS) is ugyanezt a sorrendet hozta. Bár a polifenol-tartalom mellett más értéket is mérni kellett, a tudósok megállapították, hogy a polifenolok mennyisége arányos a totál antioxidáns státusszal. „A polifenol-tartalom és redukálóképesség, valamint a TAS értékek között szignifikáns lineáris összefüggés mutatható ki.” (Forrás: a cikk végén.) A redukálóképesség terén egyéb vitaminok jelenléte is fontos (C-, E- és A-vitamin, karotinok).

A gyümölcs- és zöldséglevekben számos egyéb értékes vegyület is lehet, amit ezek a vizsgálatok nem tudtak jelezni, hiszen itt csak a legjellemzőbb tulajdonságokat mérték. A legtöbb polifenolos vegyület nem hőérzékeny, ezért a feldolgozás során bekövetkező veszteség elsősorban az oxidáció (fény, oxigén), illetve a polifenol-oxidáz enzim működésének eredménye (gyorsan kell feldolgozni). A vizsgált gyümölcs- és zöldséglevek többsége kiváló antioxidáns tulajdonságokat mutatott, első- és másodrendű antioxidánsként funkcionáltak. A vegyes gyümölcs- és zöldséglevek is jól teljesítettek.

Összes polifenol értékek 100 ml préselt lében: fekete bodza: 568 mg, kék szőlő 70-98 mg, fekete ribizli: 90-140 mg, szilva: 126 mg, aszalt szilva: 180 mg, ananász: 30-65 mg, zöld tea: 58, vegyes gyümölcslevek: 60-110 mg, cékla: 53 mg, sárgarépa: 26 mg, savanyú káposzta: 25 mg, spárga+zeller: 36 mg, vegyes zöldség: 36-70 mg.

A szakértők felhívták a figyelmet a sötét színű gyümölcsök, azok leveinek, koncentrátumainak és aszalt formáinak a fontosságára, amelyek már kis mennyiségben is hatnak, kiemelten a bodza, a ribizli (itt említhető a szeder, az áfonya, az arónia és a meggy is), a kék szőlő és a szilva, aszalt szilva fogyasztására. Ajánlottak a zöldséglevek is: cékla, sárgarépa, savanyú káposzta, vegyes zöldséglé - ezekből kicsit többet érdemes alkalmazni. Természetesen a legtöbb növényben van több-kevesebb polifenolos vegyület (alma, barack, fehér szőlő, narancs, paradicsom), ezekből szintén nagyobb mennyiségek adása szükséges, heti több alkalommal.

 

A Poliflavon-12 projektről


Egy hazai tudományos munka keretében életre hívtuk a Poliflavon-12 projektet, ahol 12-féle szuperkoncentrátum elsődleges és másodlagos antioxidáns hatásait egyesítette a kutatócsoportunk, ezek a következők: céklalé-, vörösszőlőlé-, tőzegáfonyalé-, feketeribiszkelé-, gránátalmalé-, meggylé-, sárgarépalé-, csicsókalé-, bodzabogyólé-, áfonyalé-, homoktövislé- és csipkebogyólé-koncentrátum. A 12 komponensű minta összes polifenol-tartalma a hazai akkreditált laboratóriumi mérés szerint: 1680 mg/100g lett (inulintartalom: 7g/100g), ami extra magas a vákuumsűrítmények világában is, 20-30-szor nagyobb, mint azonos mennyiségű hazai színes gyümölcslé (kék szőlő, fekete ribiszke), és 50-60-szor magasabb, mint azonos mennyiségű cékla-, sárgarépa-, zellerlé, illetve vegyes zöldséglé értéke, a jelzett szakirodalmi adatokkal összevetve. Ilyen értelemben már napi 3,5 gramm (egy mokkáskanál) hatásos elsődleges és másodlagos gyökfogó hatással bír, egy 210 grammos tégelyt pedig beosztunk 2 hónapra, majd szünetet tarthatunk, a vegyületek mintegy tanítják a belső antioxidáns rendszereket (karmesterek). Az egyes nyersanyagok hatóanyagai egymással karöltve dolgoznak a sejteken belül és kívül (szinergencia, koktél-hatás). Almasűrítményt, fruktózt, tartósítószert nem adtunk hozzá.

Köszönöm a kutatást és a fejlesztést a Csapatnak és Partnerünknek, ismét hasznos, előrevivő kollektív szakmai-innovatív műhelymunka volt!

Bio Gabi

Felhasznált irodalom: Dr. Lugosi Andrea (Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet): Gyümölcs-és zöldséglevek polifenol-tartalma és in vitro antioxidáns tulajdonságai. Megjelent: Alkoholmentes italok 2004/1.

 

Az oldal tetejére