Új idők
Új időket élünk, amelyekre nem volt példa az elmúlt évtizedekben. Közeledik az ősz, és közeledik ismét az a „valami”, amit nehezen tudunk előrejelezni, megjósolni, bár van némi tapasztalatunk vele tavasz óta. Talán jobban ismerjük már, mint márciusban, vagy inkább sokat hallottunk, olvastunk róla. Szemeinkkel nem láthatjuk, de alapjaiban forgatta fel a bolygónk életét és berendezkedését.
Az új vírus létezése tagadhatatlan, tulajdonságairól és viselkedéséről vannak pontos vagy kevésbé pontos elméletek. Mivel a vírusok állandóan változhatnak, mutálódhatnak, nehéz is stabil modelleket alkotni róluk. Vizsgázik a tudományos világ reakcióideje, egy-egy ország járványügyi protokollja és egészségügyi ellátó rendszere, a genetika (genomika) és orvostudomány, egyben vizsgázunk mi magunk is: hogyan fogadjuk és kezeljük az új helyzetet. Figyelünk, olvasunk, gondolkodunk, vásárolunk, vigyázunk, aggódunk. Nem várt helyzet a felnőtteknek, a gyerekeknek, újabb teher a krónikus betegeknek, a magányosoknak és depressziós tünetekkel élőknek. Kivétel nélkül mindenkinek kihívás az új járvány, amely jön és megy, majd újra érkezik és később újra csökken. Hullámok és várakozás – ezzel telnek hónapjaink, miközben helyt kell állni az iskolában, a munkahelyen – az Életben.
A vírus nem élőlény, mégis „ravaszul” viselkedik, nem tud gondolkodni, mégis képes átprogramozni a gazdasejtet és önmagát legyártatni milliószámra (multiplikálni). Mai napig döbbenten áll a tudomány a vírusok előtt, és keresi, valójában mivel is állunk szemben. Persze megismerhetők a vírusgenomok, pontosan vizsgálható a virulencia, a gazdaszervezetet ért hatások és egyéb tulajdonságok, mégis valahol talány marad e kérdéskör.
Az emberi test mint gazdaszervezet
Egy biztos: önmagában, gazdasejt nélkül egy vírus életképtelen. Ahogy az egyéb mikrobák esetében is igaz a mondás: „A baktérium semmi, a táptalaj minden”, így a vírusoknál is a gazdasejt „állapota” a kulcsterület, nem is pusztán maga a vírus.
Furcsa kimondani, de mi vagyunk a gazdaszervezet. Akarjuk vagy sem: a vírus észrevétlenül belénk juthat és akaratunk ellenére elindítja a „szoftvereit”. Nem kérdez, nem kér engedélyt, valójában nem érdekli a véleményünk. A bolygó egyik legönzőbb ágense, egyedül önmaga érdekli: hogyan multiplikálja saját genetikai állományát, hogy fennmaradhasson. Létének értelme gyakorlatilag nincs, mert nem építi és színesíti a bolygót, nem támogatja az életet, nem hajt semmi hasznot, csak rombol. A cél az, hogy ne adjunk neki életteret, nélkülünk ugyanis kiszolgáltatott és életképtelen.
Erős, ha mi gyengék vagyunk
A vírusok és baktériumok között különbség van: egy himlővel, pestissel, kolerával vagy leprával szemben nem tudunk védekezni egészségtudatossággal. Ehetünk egészséges ételeket, szedhetünk vitaminokat, és mozoghatunk sokat, esélytelennek bizonyulunk a kifejezetten halálos mikrobákkal (baktériumok, vírusok) szemben, ilyenkor a karantén, azaz az elszeparálás elve és a kiemelt higiénia a kulcs (ezek persze jelenleg is fontosak).
Napjainkban azonban egy új koronavírussal állunk szemben, amely - Istennek hála - nem olyan veszélyes, mint például a Yersinia pestis. Az új koronavírus - viselkedését tekintve - inkább egy új, eddig nem ismeretes influenzavírushoz hasonlítható (nyilván nem ugyanaz), azaz a gazdaszervezet állapotától és immunstátuszától függ a megbetegítő ereje. Ezt igazolja, hogy a fertőzöttek jelentős része tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel vészeli át a fertőzést.
Az új koronavírus tehát erős, ha gyenge a gazdaszervezet és a vírus gyenge és eszköztelen ha erős és stabil a gazdaszervezet védekező rendszere. Talán ez a legfontosabb információ az őszre nézve. (Természetesen előfordulhat, hogy egy erős, edzett szervezetet is ledönt a lábáról az új vírus, azaz lehetnek kivételek az immunreakciók, a tüdő védekező rendszere, a citokin vihar és a gyulladáskeltő mechanizmusok terén egyénileg, de általános elvként az immunvédelem szerepe jelentős.)
Hogyan tovább ősztől?
Nyilván mindenki maga döntheti el, miben hisz és hogyan él a vírus újabb közeledése idején. Alapelvileg a szervezet só- és vízháztartása, a gyulladáskeltő és -csökkentő anyagok aránya, az antioxidánsok mennyisége és egymáshoz való aránya, valamint a vér alakos elemeinek összecsapzódása (a vér áramlási tulajdonsága, vérrögképződés) a döntő. Szakmailag néhány pontot érdemes megerősíteni, a teljesség igénye nélkül:
- Rendszeres étkezési ritmus, azaz a szervezet óramű pontossággal tudjon tervezni, mikor kap tápanyagokat. Az ötletszerű étkezés rontja az immunrendszer hatékonyságát.
- Az egyszerű cukrok (hozzáadott cukor) és a zsíros, nehéz ételek kerülendők, mivel a vérben csökkentik az immunsejtek „kémiai látását”, amely a vírus leküzdésének alapja. Növényi alapú étkezési modellek erősítése hasznos.
- Bőséges folyadékbevitel, azaz a szállítás és méregtelenítés támogatása. Egyes helyeken víztisztítás szükséges lehet, ahol a csővezetékek régiek (ásványvíz óvatosabb használata, műanyag palackok lehetőség szerinti kerülése). Élhetünk a külső vízterápiákkal, szaunával és masszázzsal is, amelyek a bőrszövet alatti vérraktárainkat aktiválják, számos immunsejttel együtt.
- Napi legalább fél kilogramm gyümölcs és zöldség bevitele, de lehet ennél több is. Minél inkább nyers élelmek, csírafélék fogyasztása. Növényi színanyagok (flavonoidok, polifenolok) adása ételek (paradicsom, kápia, paraj), vagy akár céltermékek formájában, különös tekintettel a színes koncentrátumokra (cékla, sárgarépa, gránátalma, homoktövis, áfonya, szeder, ribiszke, berkenye, málna, citrusok, szőlőmag- és homoktövismag olaj stb.) Étkezzünk – szó szerint – színesen, azaz figyeljük meg, hányféle színű élelmiszert ettünk a nap folyamán. Ne feledjük a zöld, a sárga és a piros növényeket sem, a fehérek mellett.
- Bélvédelem és béltisztítás élelmi rostokkal és élő kultúrákat hordozó készítményekkel (pre- és probiotikus étkezés), cikória, csicsóka, káposztafélék, hagymafélék révén.
- Tüdővédelem, tüdőimmunitás célzott hatóanyagokkal (béta-glükán, gyógygombák, laskagomba, illóolajok, aromaterápia stb.)
- Koncentrált élelmiszerek és étrend-kiegészítők használata előnyös: zöldséglevek, sűrítmények, tinktúrák, kivonatok, hatóanyagok, fitokemikáliák, gyógynövények, méhészeti termékek (propolisz, méhpempő is), esszenciális zsírsavak (omega-3, lecitin, magolajok), fűszernövények (kurkuma, rozmaring, pirospaprika, chili stb) külön alkalmazása, azonban egyszerre ne használjunk túl sokféle különleges anyagot. Inkább váltogassuk őket hetente (rotáció) és ne ugyanabban az időben használjuk a nap folyamán (rendszeres-rendszertelen szedési mód).
- Lépjünk ki a biokémiai komfortzónánkból, azaz vessünk be eddig nem alkalmazott technikákat, hatóanyagokat, adjunk új impulzust a testnek, a megszokott anyagok helyett vagy mellett. Egyszerre csak egy-két faktort módosítsunk, nehogy a pozitív változás distresszé, azaz negatív hatássá alakuljon. Ne feledjük, a felnőtt szokások változása hasonló az újszülött szervezethez, amikor egy-egy új hatóanyagot fokozatosan ismertetünk meg a testtel és figyeljük annak reakcióit. Idő kell az átalakuláshoz, azaz fokozatos, de folyamatos a változtatás, amely látható javulást eredményez.
- Kerüljük az aggodalmat, félelmet, bizonytalanságot, ehelyett legyünk lelkileg erősek, stabilak, fizikailag pedig edzettek. Nézzünk hittel előre, céltudatosan, de ne magabízóan. Tegyünk meg minden, ismétlem, minden tőlünk telhető lépést a jó egészség és erőnlét felé, így jó lelkiismerettel várhatjuk a természet törvényeinek teljesülését. Az emberi test gyorsan és láthatóan reagál a jó szokásokra és sosem volt nagyobb szükség a jó állóképességre, mint ma.
- Aktív élet, sport, testedzés, napi séták beiktatása elsődleges, hiszen a legjobb étrendi hatóanyag sem végzi el a dolgát, ha nem tud áthaladni a hajszálereken. Az ülő életmód során a kapillárisok beszűkülnek, keringésük lassul. Mozgáshiány esetén egyes szervek kevesebb vért kapnak, pangás, ödémák, keringési zavarok, fejfájás és rossz emésztés léphetnek fel, amelyek testmozgással orvosolhatók.
Kívánunk jó életminőséget, testi-lelki jólétet és kitartó igyekezetet!
