Molekulaszerkezet
A béta-glükánok természetes alkotóelemei sejtfalaknak, bizonyos növények és gombák (élesztők, gyógygombák, például reishi, shiitake, maitake) esetében. Ma már tudható, hogy vannak hatásosabb (ún. oldhatatlan) és kevésbé hatásos formái (oldható).
Egy rendelet megengedi a következő állítás használatát, amennyiben megfelelő mennyiségben bejut a szervezetbe: „A béta-glükánok hozzájárulnak a vér normál koleszterinszintjének fenntartásához.” A mennyiség terén a rendelet hozzáteszi: „Az állítás csak olyan élelmiszer esetében alkalmazható, amely adagonként legalább 1 g, zabból, zabkorpából, árpából vagy árpakorpából vagy ezek keverékéből származó béta-glükánt tartalmaz.” (432/2012 EU rendelet) Eszerint tehát a zab és az árpa, illetve ezek korpái is forrásnak számítanak.
A béta-1,3/1,6 glükánokat hatásosabbnak tartják (élesztőkben, gyógygombákban, laskagombában), mint a béta 1,3/1,4 glükánokat (zab, árpa). A jelzett számok a molekulák elágazásait jelzik, amelyek nagyban befolyásolják hatásukat. A béta-glükánt tartalmazó étrend-kiegészítőkben az 1,3/1,6 elágazású molekulákat alkalmazzák, tisztított és stabilizált formában (legtöbbször gyógygombából vagy élesztőből nyerik ki, speciális eljárással). A jelek szerint ebből kisebb mennyiség is elég naponta, mint a zabban és árpában lévő molekulák esetében (1,3/1,4 molekulák). Kis mennyiségben rozsban is megtalálható. Szintén nem mindegy, hogyan viselkedik a bélrendszerben a bevitt élelmiszer vagy készítmény, a méret és az összetapadási képesség is meghatározó (kisebb részecskeméret és különállóság hatásosabb). A kutatások ma is folynak.
Történelem és hatások
Először az 1940-es években figyeltek fel immunvédő hatásaira, az élesztőből kinyert 1,3 glükánok használatakor. Csak 1960-ban erősítették meg a molekula jelentőségét, később bőrrák esetében is hatásosnak bizonyult. 1980-ban már konkrét bizonyítást nyert, hogy a béta-glükánok képesek az immunrendszert stimulálni oly módon, hogy a makrofágok és más fehérvérsejtek speciális receptoraihoz kötődnek és aktiválják azokat (daganat- és mikrobaellenes aktivitás).
Szív- és érrendszeri betegségek (magas koleszterinszint és vérnyomás), bélfertőzések és gyulladások, légúti infekciók, egyes rákbetegségek és cukorbetegség esetében bizonyult hatásosnak az elmúlt évtizedek kutatásaiban.
Régen és ma
A béta-glükánok a régebbi időkben rendre bejutottak a szervezetbe, akár az elől hagyott élelmiszerek, kenyerek felületén lévő gombák, akár a kenyérben lévő élesztők vagy kovász révén. Ezen felül a zab, az árpa és a rozs része volt az étkezésnek a régi korokban. Később a monokultúrás gazdálkodás a búzalisztre fókuszált, emellett a Candida gombától való félelem és a gluténmentes étkezés előretörése miatti élesztőmegvonás is oki tényezővé vált. (A vegetáriánus és vegán étkezés fontos része volt régtől fogva a sokféle élesztőpástétom, ami erős immunitást adott gyerekkortól kezdve, a B-vitaminok és a glükánok révén.)
Az immunrendszer ébresztése, avagy a konkrét hatásmechanizmus
A béta-glükánok immunmoduláló (szabályozó) hatásúak, amelyek főként a természetes ölősejteket (NK, Natural Killer), makrofágokat, a neutrofil granulocitákat, a T- és B-limfocitákat, és a citokineket (immunközvetítőket) aktiválják. Betolakodók (baktérium, vírus, stb.) esetében az immunrendszer első védvonala vonul fel, ezek a neutrofil granulociták és az ölősejtek (NK). Béta-glükán adásakor ez a mechanizmus gyorsabb, így az immunválasz is hatékonyabb. (Az időtényező a legfontosabb ilyenkor.)
A tényleges mechanizmus szerint a bejutó béta-glükán molekulákat a bélrendszer védelmi rendszere kiszűri és az ott lévő „immunrendőrség” működésbe lép (Peyer-plakkok, bélfodri nyirokcsomók). Az immunsejtek bekebelezik és bizonyos idő alatt kisebb fragmentumokra bontják a molekulákat, azaz aktívvá teszik. Ezeket az aktív részeket kibocsátják egy másik helyen (2-4 nap múlva), majd a neutrofil granulociták felveszik, mivel képesek hozzájuk speciálisan kötődni. Ilyen módon a granulociták érettebbé válnak az immunrendszert érő támadásokra, akár a bélrendszerben, akár a test más szerveiben (bőrben), egészen a légzőszervekig (A bélben megérő immunsejtek egy része a tüdőbe vándorol és leadja az információkat.)
A béta-glükánok tehát a védelmi mechanizmusok beindulásához szükséges sejtek aktivációját támogatják. Természetesen egy baktérium vagy vírustámadás esetén a jelzett folyamatok mellett speciális antitestek termelésére is szükség van, az említett támogató mechanizmusok mégis hathatós segítségére vannak az általános védelem első fázisainak, az aktiváció gyors megindítása révén („immunébresztés”). A béta-glükánok a fertőzések mellett számos esetben segítenek a daganatok elleni küzdelemben is, ezek mechanizmusa is nagy részben ismert.
Mennyiségek és étrendi források
A leghatásosabbnak az élesztőből és gyógygombákból kivont molekulákat tartják, amelyekből étrend-kiegészítők és béta-glükánnal dúsított termékek készülnek.
Természetesen az inaktív élesztő (por), sörélesztő, vagy ezekkel dúsított élelmiszerek rendszeres fogyasztása is hatásos hosszabb távon, ahogyan a gyógygombák (pecsétviasz, shiitake, maitake) adása szintén. A laskagombáról kevés szó esik, pedig ez is mérhető mennyiségű béta-glükánt tartalmaz, sőt egyes kiegészítők is ebből készülnek. A zabpehely és zabkorpa, az árpa (árpagyöngy) és a rozs szintén forrásai a jelzett molekulának, így ezek beépítése az étrendbe előnyös. A hőhatás jellemzően nem károsítja a béta-glükánokat (élesztő, pecsétviasz, laskagomba), de például a shiitake gombában lévő - és a glükánok nagy csoportjába tartozó - lentinan nevű anyag hőérzékeny.
A mennyiség terén átlagos felnőtt esetében 100-200 mg béta-glükán ajánlott, megelőző jelleggel. Kifejezett betegség esetében 2-400 mg is lehet a szükséglet. A zabból, árpából származó glükánokból 1-3 gramm a napi szükséglet.
