Út a megoldás felé: növényi alapú szimbiotikus élelmiszerek fejlesztése hazánkban
A legnagyobb szakmai kihívás: közelíteni a tápszerek összetételét az anyatejhez
Az előző rész végén már belevágtunk a tápszerek kérdéskörébe. Az anyatej oligoszacharidok kiterjedt vizsgálataira a tápszergyártók is felfigyeltek és a jelenleg kapható tápszerek összetételét az oligoszacharid-összetétel szempontjából is próbálják az anyatej összetételéhez igazítani. A tápszergyártók jelentős erőket mozgatnak meg azért, hogy az anyatej tulajdonságaihoz leginkább hasonlító tápszerek kerüljenek a piacra. Jelenleg a tápszerek oligoszacharid igényének egyedüli természetes forrását a háziállatok teje biztosíthatja, de ezek oligoszacharid-tartalma és diverzitása csekély.
Az anyatejben eddig kimutatott több, mint 200 egyedi oligoszacharid esetében még hátra van a pontos szerkezet azonosítása és a betöltött funkció feltárása. Bár a tápszergyártók már oligoszacharidokkal dúsított termékekkel dolgoznak mindez még kezdeti stádiumban van és sok a tisztázatlan kérdés. Abban a szakértők megegyeznek, hogy az emberi, női anyatej dinamikusan változó összetételét mesterségesen sosem lehet majd utánozni.
A tudományos fejlődés lehetőséget ad a terület mélyebb vizsgálatára, mivel a cukrok analízise egy külön tudományággá nőtte ki magát (glikomika), de még szükség van az analítikai modellek pontosítására. Igen bonyolultak az ilyen jellegű mérések, mivel számtalanféle molekulaszerkezet létezik, a minták összetétele komplex és nehéz az anyatejek és főleg a kolosztrum beszerzését megoldani. Ha a jövőben sikerül is egyre több anyatej-oligoszacharid előállítása, az jelentős költséget fog felemészteni, a bonyolult eljárások miatt, és a kutatók szerint így is csak részleges eredmény születhet. A feladat tehát adott és a munkacsoportok lázasan dolgoznak a témán.
Korunkban az anyatej-oligoszacharidok helyett galakto- és frukto-oligoszacharidokat (GOS, FOS) alkalmaznak (9:1 arányban), amelyek egy részét laktózból enzimes úton képezik, és prebiotikus tápszerekbe adagolják. A prebiotikus anyagok másik része inulin-típusú fruktózláncokból áll, amelyeket cikóriából nyernek. Ezeket nevezhetjük ma a „csúcskategóriás” tápszereknek. Meg kell említeni, hogy ezek csak hasonlítanak az anyatej összetevőire, de szerkezetileg mások, mégis ún. enyhe anyatej-hatást tudnak adni. Ha a laktózt (és galaktózt) is kiiktatjuk, glüko- és frukto-oligoszacharidok állíthatók elő, ez utóbbiak nyilván a csecsemőknek nem tökéletesek, de egy fiatal, felnőtt és idős szervezetnek igen nagy értéket jelentenek, mivel ezekben az esetekben már érett bélrendszerről van szó. Ezek az anyagok is bizonyítottan előnyösek, védik a bélfalat és gátolnak sokféle kórokozót, csökkentik az ekcéma, egyes allergiák és az infekciók valószínűségét. Ilyen értelemben néhány növényi alkotó, nem emészthető szénhidrát képes részben modellezni az anyatej hatásait és olyan szacharidokat hordoznak, amelyekből enzimes úton oligoszacharidok állíthatók elő.
A következőkben feltárunk egy olyan tudományos modellt, ami valószínűsíthetően segíthet a szimbiotikus növényi étkezés kialakításában.
Új kutatások csíráztatott és tejsavasan fermentált növényi szupermag-mátrixokkal
A természetben minden céllal történik, és ez a magvak világában is így van. Ha közelebbről megvizsgáljuk, számos érdekességet láthatunk a növények világában is, kiemelten a csíráztatott magvak esetében - sőt nemcsak érdekességet, hanem párhuzamot a korábban (az anyatejes táplálásnál) leírt folyamatokkal. A magvak ugyanis igen széleskörű oligoszacharid-mintázatot (spektrumot, könyvtárat) tudnak létrehozni a bennük lévő enzimek aktivációját követően, ami új tudományos munkák alapját képezi napjainkban. Ahogy az anyatejnél is láttuk, ugyanúgy a növényi oligoszacharid-mintázatok is képesek az emberi testben kórokozók elleni védelmet nyújtani, erre már sok kutatás rámutatott (inulin, frukto- és glüko-oligoszacharid-vizsgálatok). Mivel a mai napig nem tudják teljesen modellezni az anyatejet, így - a korábbiak értelmében - ez utóbbi anyagokkal oldják meg a prebiotikus tápszerek gyártását is, és hatalmas a piaci verseny még az ilyen jellegű innovációk között is a „tápszeriparban”. Ezért az „enyhe anyatej-hatás” kifejezést alkalmazzák ezekre a molekulákra. Ehhez hasonló anyagok képződnek a szupermagvakban, csak sokkal szélesebb skálán és nagyobb mennyiségben, voltaképpen erre is vezethető vissza a szupermag-mátrixok kiemelt immunmoduláns tulajdonsága.
Széleskörű oligoszacharid-mintázat kialakítása, mint az immunmoduláció kulcsa
Mindezek hátterén tehát forradalmi megfigyelésnek számít, hogy a növényi magvak csíráztatása és tejsavas fermentálása során (laktóz hozzáadása nélkül), a magvak maguk szintetizálják, vagy bontással létrehozzák a sokféle oligoszacharid-mintázatot, és itt komoly párhuzamok figyelhetők meg az emberi, női anyatej és képződő ún. szupermag-mátrix között. Ezt a biokémiai folyamatot kutatócsoportunk vizsgálja elsőként mélyrehatóan, ilyen értelemben - nagy szavak nélkül - világszintű kutatási projektről van szó. Valószínűsíthető, hogy a számos oligoszacharid-kötőhely a bélvédelemben komoly feladatot kap, és ezt a biokémiai előnyt a jelenlévő (a fejlesztésekhez adott) többféle probiotikus tejsavbaktérium kultúra tovább fokozza. A kutatások során többféle biomaggal (barna rizs, köles, vadköles, zab, quinoa, lenmag, kendermag, napraforgómag, földimandula) és prebiotikus rosttal (csicsókainulin, fermentált barnarizs-korpa, cukorréparost, almamagház-őrlemény) dolgozunk, az oligoszacharid-mintázat növelése, azaz a diverzitás fokozása érdekében. Itt kiemelendő a lenmag-kutatás, ahol a lenmag külső nyálkaanyagaiból (héjrészben) prebiotikus oligoszacharidok, ún. arabinoxilánok (AX) képződnek, amely szelektív táptalajt jelent a hasznos kultúráknak (a fermentáláskor és a bélben is). A barna rizsnél is hasonló hatású vegyületek állnak elő, emellett a GABA nevű „csodamolekula” nagy mennyiségben szintetizálódik, amely szintén az anyatej hatásaihoz hasonló ún. bélrendszeri kommunikációt (cross-talk) hoz létre, a szimbiotikus mátrix és a bélnyálkahártya között (ez a belső biokémiai kapcsolat a betegségmegelőzés egyik kulcsa).
Az új módszer lényege: a csíráztatás és a laktofermentálás együttes alkalmazása
A megfigyelések szerint a magvak is termelnek egy kiemelten értékes tejszerű anyagot a csíráztatáskor, víz és megfelelő hőmérséklet (páratartalom) mellett. A beszáradt nyugvó növényi magvak eredetileg igen stabilak, ellenállnak a környezeti hatásoknak (régészeti feltárások során is rálelnek több évszázados nyugvó magvakra). Ám nedvesség hatására az anyanövény is létrehoz egy különleges és komplex, tejszerű anyagot, amelyet a minden magban jelenlévő aleuron rétegből vagy tápanyagraktárból szabadít fel, enzimes bontással (bioszintézis és biokatalizáció). A csírázáskor a mag DNS-e utasítások sorát adja ki, és enzimfehérjék (főleg amilázok) képződnek, majd elkezdődik a kisebb cukor- és fehérjeláncok képzése, és védőanyagok, vitaminok sokasága termelődik, meglepő mennyiségben. A keményítőkből és rostanyagokból sokféle oligoszacharid-mintázat, a fehérjékből oligopeptidek képződnek. Ezeknek az anyagoknak a célja az igen kiszolgáltatott, sérülékeny csírakezdemény táplálása (az „anya” folyamatos védő szerepe itt csak kis ideig van jelen, utána a mag elbomlik, a csíra feléli a tápanyagokat) és megóvása a földből való kibújás idején a külső, változó környezeti hatásoktól.
Bizonyára mindannyian láttunk már csírázó magvakat, sőt ettünk is már ehető magcsírákat. Érezhető, hogy puhább, lágyabb, édesebb lett a mag, és mintegy tejszerű anyag képződött benne – ez a kulcs. Nem véletlenül említjük ezt a tejszerű, enzimesen bontott tápanyagokban nagyon értékes mátrixot: valójában ez a növényi magvak által termelt „anyatej” (hívjuk most így), amelyből a csíra az első és legkritikusabb időben táplálkozni fog és védő szerepe is van.
Tehát a csírázott mag megpuhul és tejszerű, édeskés ízű pépes anyag képződik benne, nos ez a komplex oligoszacharid-mátrix, melynek szerepe nagy eséllyel hasonló, mint az anyatejnél: az esetleges kórokozókat megköti, hogy azok ne a csírakezdeményt támadják meg, emellett további enzimes bontások révén táplálékot (glükózt) is ad az új növénynek.
Ám a kutatómunka itt nem állt meg, jóllehet ennek a csodálatos értéknek a beszárítása is komoly betegségmegelőző szereppel bír, gondoljunk csak a búzacsírában képződő apigeninre (egyes terápiás készítmények alapja), ami csak egy a sok karmester-vegyület közül.
Ha az előbb említett értékes magmátrixon probiotikus kultúrákat szaporítunk, akkor voltaképpen hasonló folyamatot hozunk létre, mint ami az anyai szervezetben és az újszülött szervezetében is történik: szimbiotikus folyamatok indulnak el és a magban képződött oligoszacharidok egy részét a kultúrák felhasználják. Így egy olyan különleges biomasszát képeznek, ami az emberi szervezetet kvázi emlékezteti az anyatejre, a glüko- és frukto-oligoszacharidok révén. A folyamat persze némileg más, mert laktóz (tejcukor) nincs jelen, csak keményítők és emészthetetlen szénhidrátok (rostok), ám ebből is számtalan hasznos anyag előáll, hiszen a tejsavbaktériumok jó része glükózt is képes hasznosítani, mások a hozzáadott inulint (csicsókából). Korábban említésre került, hogy a laktóz jelenléte a fiatal és felnőtt korcsoportoknak már nem kívánatos, így a szervezet átáll egyéb, növényekben lévő oligoszacharidok bontására. Ez a magyarázata annak, hogy az állatvilágban is csak egy kis ideig van szükség az anyatejre, ezután a laktóz nélküli (glükóz- és fruktózalapú) szénhidrátbontó szimbiotikus munka folytatja a védelmet. Hasonlóan az emberi szervezet is erre áll át az első két életév, illetve a szoptatás befejezése után, és ez egy természetes folyamat.
Az oligoszacharid-mátrixon elszaporított többféle probiotikus kultúra hatására tehát egyedi szimbiotikum áll elő számtalan oligoszacharid-mintázattal, ami - a szakirodalmi adatok alapján is - várhatóan enyhe anyatej-hatást mutat. Ilyen értelemben a kutatómunkánk során sikerült megalapozni a szimbiotikus táplálkozási modellt nyers, vegán mátrixok révén, ami bevált kicsinynél és nagynál, sportolónál és szoptatós anyánál. A kutatási modellanyagokban nem egy, hanem sok új oligoszacharid képződik 72 óra alatt, és ez lehet részben a magyarázata az elmúlt 3-4 évben a magas védettségi aránynak a használók körében (a legtöbb ismert kórokozó „megbotlik” a fermentált magcsírák oligoszacharidjaiban és nem csatlakozik a bélfalhoz, de ez még kutatásra váró terület). Minél több magot alkalmazunk és minél több kultúrát, annál nagyobb lesz a védő hatású oligoszacharidok diverzitása (változatossága) és annál több a lehetséges kötődési felület is.
A kultúrák hozzáadásával ilyen értelemben folytatódik az oligoszacharidok képzése és részleges felhasználása a magmátrixban, ezek képezik majd a késztermék immunvédő anyagainak egy részét (szimbiotikus mátrix vagy biomassza), a vitaminok, nyomelemek és egyéb másodlagos karmester-vegyületek mellett. Az emberi szervezetben a szimbiotikus mátrix által szállított kultúrák folytatják a szaporodást, a védő tevékenységet (szintézist), és megkezdik a belső kommunikációt (cross-talk) is a bélnyálkahártyával. Az anyatejben már a baba kész oligoszacharidokat kap, ezekhez hasonló anyagok a kutatási projekt során a csíráztatás és fermentálás során képződnek, ahogy jeleztük, nem laktózból, hanem fruktóz- és glükózláncokból, a növény és a mikrobák saját enzimjei által. Jelen esetben is tehát "smart food"-okról beszélhetünk, a képződő mintázatok a mai napig doktori értekezések kutatási témáit képezik.
Ahogy a kolosztrumban a legmagasabb a tápérték és az oligoszacharidok mennyisége, ugyanez figyelhető meg a magvakban is: értékes, közepes szénláncú cukormolekulák alakulnak ki, ez például jól követhető a lenmag (arabinoxilánok, AX) és a barna rizs esetében (ha tovább engednénk a folyamatot, egészen glükóz egységig jutna a bontás.) Ez az oka annak, miért szaporíthatók jól ezen a táptalajon a hasznos tejsavbaktériumok: számukra a magcsíra-mátrixban lévő oligoszacharidok kitűnően hasznosíthatók. A csíráztatás és a fermentálás ilyen értelemben egymást jól kiegészítik, és ennek a két természetes folyamatnak az eredményeként alakul ki a szimbiotikus, vagyis az ún. enyhe anyatej-hatású termék, az előállt csíráztatott és laktofermentált magvakat pedig szupermagvaknak nevezhetjük. A készítmények legtöbbje egy első beoltást kap (65-72 óra fermentálás), majd a legvégén egy másodikat is, az utóbbi a szervezetben kel életre és csatlakozik az elsőkhöz. A termékekben jócskán maradnak glüko- és frukto-oligoszacharidok, emellett képződnek másodlagos anyagcseretermékek (a lakto- és bifidobaktériumok által) és számos fitonutriens, vitamin és karmester-molekula.
A tápanyagok felhalmozása a kezdeti fázisban
A kutatások megerősítették, hogy mind a csíráztatást, mind a tejsavas fermentálást rövid ideig egy ún. biológiai ultra maximum jellemzi, ekkor a képződő védőanyagok mennyisége igen magas (nemsokára ezeket fel is használja a mag, illetve a mikroba). Sem előtte, sem utána nem detektálhatók ilyen komoly enzim-, vitamin- és antioxidáns-értékek, mint ezen a bizonyos két ultra csúcson: az egyik tehát a nedvesített magvak, a másik a hasznos mikrobák maximuma, adott hőfok és páratartalom mellett. A jelenség oka: a magból kibújó csíra készül a viszontagságokkal teli életre, ám kezdetben még sérülékeny, ezért a mag védő molekulák pajzsával veszi a csírát körül, ahogy ezt már említettük is.
A tejsavbaktériumok szintén az első időben felhalmozzák az antioxidánsokat, vitaminokat a gyors invázióra, mivel a szaporodás kezdetén egy kis ideig ebből fognak élni, hiszen nem tudják milyen külső környezettel és táplálékkal (szubsztráttal) tervezzenek. Tehát - ahogy az emberi anyatejnél is láttuk - a növényi magvak is egyedi, komplex „starter” táplálékot szintetizálnak, ám itt egy rövid időről van szó (nem hetekről vagy hónapokról, ráadásul az anyamag védelme is megszűnik), és ebben az időben egyszeri és megismételhetetlen felhalmozásnak lehetünk tanúi. Később a csírából (zöld) szárba szökken a növény, nincs többé szükség további halmozásra, mert már meg tudja termelni a napfény és klorofill által, a mechanikai védelmet pedig a sejtfalak biztosítják. (Azért a zöld füvekben is igen sok antioxidáns és karmester marad: búzafű, zabfű, zöld árpa stb.) A mikrobáknál hasonló történik: 3-4 nap után egymást védő zárt telepekbe rendeződnek és felkutatják a környezet tápanyagait, igazodnak hozzájuk, így csökkentik az aktív anyagok gőzerővel való termelését, bár nyilván folytatják a munkát. A kutatómunka során a tápanyag-felhalmozási fázisban a folyamatokat a szakmai csapat felfüggeszti, és a nedvességet elvonva a szupermag-mátrix értéke megmarad, ebből pedig értékes funkcionális shake-ek és crunchy-k kerülnek forgalomba.
A kettős modellre felépülő kutatási program, az eredmény: értéksokszorozás és enyhe anyatej-hatású szimbiotikus anyag
Erre a kettős modellre (csíráztatás és laktofermentálás) épült fel a hazai innovatív tudományos munkánk az elmúlt 6-7 évben (www.blnce.hu), oly módon továbbfejlesztve, hogy a két maximumot egyesítettük, azaz a 48 órás csírakezdeményeket (klorofilltermelés előtti stádiumig) 8-féle kultúrával 72 óráig fermentáljuk, és a két folyamat egymással párhuzamosan zajlik. A mag tulajdonképpen legyárt számtalan értékes anyagot, amelyek a tejsavbaktériumoknak kiváló funkcionális tápláléknak minősülnek és ezt a mikrobák további értékes anyagok termelésével „honorálják” vagy toldják meg. Nyilván mind a magvak, mind a mikroba saját magának hozza létre ezeket a vegyületeket, a kutatócsoport pedig a „dupla maximum” elérésekor a folyamatokat hirtelen felfüggeszti, leállítja, azaz beszárítja a szupermátrixot, így az érték megmarad.
Ezekből adódóan kimondhatjuk, hogy a jelenlegi tudományos ismeretek szerint a bolygón létező legmagasabb biológiai értéket sikerült létrehozni, ami nyers, ehető növényi magvakból előállhat, és a teljes biomagvak értékének 7-14-szerese képződik bioszintézis és biokatalizáció útján, azaz természetes enzimek révén. A kutatócsoport szabályozza a folyamatokat, optimális környezetet hoz létre, de nem nyúl bele, engedi működni az apró sejtek „bivaly erőit”.
Nem könnyű megtalálni azt a pontot, amikor a csírakezdemény és a tejsavbaktériumok vitamin-, nyomelem- és fitoaktívanyag-tartalma együttesen és egy időben az ultra maximumra kerül, de sikerült, és ezen a „dupla csúcson” azonnali kíméletes vákuumbeszárítást kapnak a fermentált, szimbiotikus szupermagvak. Azért nevezhetjük szimbiotikusnak, mivel az aktív csíramátrixon a lakto- és bifidobaktériumok terített asztalt találnak (a mag előbontja magának a láncokat, ez a baktériumoknak is jó), és elementáris erővel sokszorozzák az „élet vegyületeit”, a prebiotikus anyagokat, ami előnyös a magnak és előnyös a mikrobáknak is (szimbiózis), egyúttal az emberi szervezetnek is jelentős értéket ad. (Nem véletlenül dolgozik együtt a talajban is a növények gyökere sokféle hasznos kultúrával.) A kész, szárított biomasszát a folyamat végén újra beoltjuk, immár liofilizált jótékony kultúrákkal, ez a második alakulat majd a bélben fog csatlakozni az elsőkhöz (rehidratálás után), megtalálva a jelzett „muníciót”.
A kutatási programban az anyatejjel, és az abban található oligoszacharidokkal kapcsolatos tudományos anyagokat is hasznosítottuk, és látjuk, hogy a magvak is enzimes úton előállítanak egy értékes anyagokban, oligoszacharidokban gazdag „első táplálékot” 1-2 nap leforgása alatt, a mikrobák ugyanígy tesznek, 2-3 napon belül. A mag saját raktáraiból dolgozik a mikrobák a mag által szintetizált egyedi vegyületekből, így jön létre a kettős előny. A pre- és probiotikus vegyületek sokasága pedig szimbiotikus egyensúlyt képez (fontos, hogy ez egy egyensúlyra törekvő rendszerré válik), szabályszerűen felépül és rendeződik, és az emberi szervezetben - a jelenlegi irodalmak, ismeretek és tapasztalatok alapján – ún. enyhe anyatej-hatást képes létrehozni, az oligoszacharidok és a probiotikus kultúrák révén. Voltaképpen a korunkban elérhető tápszerekben lévő oligoszacharidok hatását jelen kutatási munka szintén valószínűleg képes modellezni, csak természetes úton, a képződő glüko- és frukto-oligoszacharidok révén, emellett a csíráztatás és fermentálás során számos egyéb értékes szabályozó anyag, karmester-vegyület képződik. (Természetesen a bemutatott hazai kutatások esetében nem beszélhetünk "tápszerekről", mert azokra külön rendelet vonatkozik, de biológiai értelemben a képződő anyagok, oligoszacharidok hasonlóak.)
A teljes magvakon felül a szakmai munka során biokorpák (kiemelten rizskorpa) tejsavas fermentációját is végezzük, igen komoly értékes anyagok termelése mellett, hiszen a maghéj alsó rétegeiben hatalmas tápanyagraktárak vannak, ezekből a mikrobák enzimjei sokféle oligoszacharidot, vitamint, antioxidánst állítanak elő, és e mátrixok is hozzáadásra kerülnek az innovációkhoz (shake-alapokhoz, immunvédő termékekhez). A cél itt a korábban említett bél- és immunvédő oligoszacharid-mintázat szélesítése és a mennyiségük növelése.
A tejsavbaktérium kultúrák tekintetében a következőkkel végezzük a fermentálást: Lactobacillus bulgaricus, Lb. acidophilus, Bifidobacterium bifidum, Bf. infantis, Bf. longum, Bf. breve, Bf. adolescentis, Str. thermophilus. Ezek a mikrobanemzetségek évezredek óta együtt élnek az emberrel, és genetikailag is alkalmazkodtak a humán bélrendszerhez (probiotikusak), tudják, mire van szüksége, ezért hasznosságuk ilyen értelemben kiemelkedő.
E nagyszerű és egyedi tudományos modell segítségével instant, azonnal fogyasztható shake-alapok és crunchy-k készülnek (Slim Flash, Immunshake 5in1, Beautyshake 5in1, Seniorshake 5in1, lenmag-, földimandula és tönköly-crunchy). Ezek mellett említhető a korábbi kutatási program is, amelynek keretében inulinban gazdag csicsóka-szuperkoncentrátum fejlesztésére került sor, amely szintén hasonló jó hatásokat mutat (a csicsóka témáról szintén külön részletes írásokat fogunk közzétenni).
Végül érdemes megerősíteni, hogy az anyatejben természetesen speciális, egyedi oligoszacharidok, omega-3 zsírsavak, taurin és más anyagok vannak az adott utód számára (agyi fejlődés, enkefalizáció, immunvédelem), ezért az anyatej nem helyettesíthető vagy pótolható sohasem teljesen. Ugyanakkor, ahogy jeleztük is korábban, 2 éves kortól nem is szükségesek a laktóz- és galaktózalapú oligoszacharid-szintézisek, mivel a szervezet átáll a glükózalapúakra. A növények itt válnak kulcsszereplőkké, mivel a keményítőkből és rostanyagokból (korpafélékből) sokféle frukto- és glüko-oligoszacharid áll elő a csírázáskor és fermentáláskor, és megfigyelhető számos olyan egyéb vegyület képzése, jelenléte (gamma-amino-vajsav, azaz GABA, oryzanol, B-komplex vitaminok, számos fitonutriens, antioxidáns, bioflavonoid, polifenol, omega-3 zsírsavak stb.), amelyek - már koragyermekkortól kezdve - támogathatják a kognitív, idegrendszeri fejlődést és stabilitást, ezért ezeknek a táplálékoknak az adása mind a várandós, mind a szoptatós anyáknak és a kisgyermeknek (a shake-alapok már 12 hónapos kortól is) is előnyös. Az alapanyagok legnagyobb része ökológiai gazdálkodásból származik (biomagvak).
A kutatási modellanyagok, immunshake-ek és crunchy-k az ementesovezet.hu mellett a blnce.hu fejlesztői oldalon is megtalálhatók.
Felhasznált irodalom:
Egyetemi előadások (Budapesti Corvinus Egyetem), szakmai konzultációk, védőnői fórumok, gyerekorvosi szemináriumok, doktori értekezések, kiemelten:
http://old.semmelweis.hu/wp-content/phd/phd_live/vedes/export/baloghreka.d.pdf
