A fertőzések és a rákbetegségek ellen az immunrendszerünk védi testünket. Az emberi immunrendszer egy rendkívül intelligens, védelmi stratégiák egész sorát felvonultató, többszintű, gyors, pontos és határozott fellépésű „katonaság”, melyben mono- és multifunkciós (egy vagy több feladatot ellátó) egységek, visszacsatoló (feed-back) mechanizmusok, és állandó monitoring (figyelő, ellenőrző) rendszerek vannak jelen egyidejűleg. Szervezetünket érdemes felkészíteni az új, váratlan stresszekre, melyek mind a klímaváltozásból vagy egyéb fizikai hatásból (hőingadozás, zajhatás, idegrendszeri terhelések, stb), mind a kórokozók új válfajainak tevékenységéből és az új rákstratégiákból adódhatnak (a daganatsejtek önvédelmi mechanizmusai is fejlődhetnek).
Az immunrendszer működése életmód-dependens (életmódfüggő), vagyis közvetlen és közvetett kapcsolatban áll életmódbeli szokásainkkal. Az immunvédelem szempontjából a külvilággal is érintkező három nagy egység: a tápcsatorna, a bőr és a tüdő egészségi állapota kap nagy szerepet. Ezeken belül is az emésztőrendszer emelhető ki, hiszen a szervezet összes immunglobulin-termelő sejtjének mintegy 70-80%-a a bélnyálkahártyában helyezkedik el.
A helytelen étrend nemcsak az immunsejtek tanulási folyamatában okozhat zavart, hanem – a felszívódást követően – a vérben gyengíti a védelmet szolgáló sejtek úgynevezett kémiai látását. Különösen a magas hozzáadott cukortartalmú, valamint nagy zsiradék (zsír-, vaj-, finomított étolaj-) tartalmú ételek hatnak ilyen módon. Hazánkban sajnos e kettő - a zsiradék és cukor - kombinációja is gyakran megjelenik, vagyis a „magyaros” ételeket, mintegy levezetésképpen, édes sütemények, torták követik. A keringésbe kerülő anyagok így képtelenek segíteni a védelmi rendszer „katonáinak” hatékony működését, végül úgynevezett alvó immunrendszer alakul ki. E folyamatot erősíti az alacsony mérvű vízfogyasztás, valamint a szükséges antioxidáns bevitel elmaradása, így szinte esélyt sem adunk a táplálkozás-függő védelmi bázisnak a káros anyagok gyors kiürítésére, sőt magával a helytelen étrenddel növeljük a szervezet terheit (erjedési termékek, opálos, sűrű vér, magas vércukor- és vérzsírszint, rossz keringés, stb). Ha e jelenségek évekig, netán évtizedekig fennállnak, csak idő kérdése az egészségügyi katasztrófa bekövetkezése.
Gyakran tehát nem az okozza a bajt, hogy kifejezetten rákkeltő anyagot viszünk be a szervezetbe (bár ez sem ritka), hanem késik az immunreakció sebessége, így a természetes módon képződő degeneratív vagy agresszív sejtek időt és teret kapnak a szaporodáshoz. Sok esetben alvó immunsejtek képződnek, amelyek valamilyen külső vagy belső hatásra aktiválódva tumort okoznak.
Korunkban részben az alvó immunrendszer tehető felelőssé az immunrendszeri gyengülésért, a fertőzési hajlam növekedéséért, a gombás betegségekért és a daganatok kialakulásáért. A gyengébb immunrendszer fő jelzői (indikátorai): étkezések utáni alváskényszer, általános fáradékonyság és rossz közérzet, bélrendszeri diszkomfort érzés, gyakoribb megfázások, fertőzések hosszabb lecsengése, szellemi teljesítmény csökkenése, allergiák és bőrproblémák.
Megfelelő, antioxidánsokban gazdag étrenddel, alapos rágással (a nyálműködés az immunrendszert segíti), étkezések közötti (nem étkezések közbeni) 2-3 pohár tiszta víz elfogyasztásával sokat tehetünk a fertőzések és rákbetegségek ellen.
De mit is nevezünk megfelelő étrendnek? A részben mennyiségi, részben minőségi változáson alapuló táplálkozást. Mennyiségi téren az elfogyasztott ételek volumenének 10-20 %-os csökkentése javasolható, mely túlsúlyosaknál fokozatos súlycsökkenést, normál testsúlyúaknál egyenletes súlytartást és jó immunitást biztosít. (Éppen annyit kell ennünk, amely nem csökkenti a normál testtömeget, de tápértékében fedezi a szükségleteket) Emellett évente többször néhány napos léböjt vagy tisztítókúra tartása szinte „újjászüli” a testet. Minőségi téren az A-, C-, E- vitamin bevitel emelése fontos, vagyis a savanyított káposzta, vöröskáposzta, a cékla, a sárgarépa, a paradicsom, a zöld leveles saláták, citrusfélék és olajos magvak igen előnyösek. A közismerten vírusellenes C-vitamin mellett az immunrendszer működéséhez nélkülözhetetlenek a karotinoidok, melyek növelik a T-limfociták számát. A nyers élelmeket étkezések elején fogyasztva megelőzhető az ún. étkezési leukocitózis, így az alváskényszer is csökken az étkezést követően. (Könnyű séta ilyenkor immunerősítő, az evés utáni alvás mérhetően kimeríti a szervezetet) Az E-vitamin mellett a B2- és B6-vitaminok is fontosak az immunvédelemben, így a teljes kiőrlésű kenyerek (tönköly), a csíráztatott gabonák és a sörélesztő szerepe is felértékelődik. A tanácsok között említhető még a homoktövis, a pirosszőlőhéjkivonat, az aloé, a keskeny- és bíborlevelű kasvirág kúraszerű használata is. Természetesen a hagymafélék, fokhagyma (antikarcinogén, fehérvérsejtszám növelő), torma és retek elsőrendűek az egészségmegőrzésben, illóanyagaik miatt.
A lestyán szintén segíti a vírusok leküzdését. A nyomelemek közül a cink segíti a T-limfociták érését, a szelén hatására pedig nő az antitestek száma (olajos magvak és maglisztek). Segítséget nyújtanak a különböző klorofillforrások (zöld levelek), a méz, a propolisz, a virágpor, a méhpempő, és a csipkebogyó. A búzafűlé szinte pótolhatatlan előnyökkel bír és az omega-3 források, a lenmagolaj és csíraolajok fogyasztása is emeli a védekezőképességet, a mentális erőnlét fokozása mellett. A grapefruit- és szőlőmagkivonatok, valamint a probiotikus termékek is előnyösek, hasonlóan az egyéb természetes alapú étrendi kiegészítők, sűrített élelmiszerek. Ma már kaphatók korszerű eljárással készített aszalt, liofilizált (fagyasztva szárított) és alacsony hőfokon sűrített készítmények, amelyek tápértéke megőrződik a gyártáskor.
Lényegében tehát a felesleges vagy haszontalan élelmiszerek kiiktatása mellett a minőségi összetevőket emeljük, azaz mintegy „koncentráljuk” a tápanyagokat az étrendünkben. A kampányszerű kúrákat (fogyókúrák, vitaminszedés, stb.) érdemes rendszeres szokásokkal felváltani, és a szervezet meghálálja a törődést.
A táplálkozás mellett persze számos egyéb immuntámogató terápia létezik, például roboráló illóolajok (inhaláció) közül az eukaliptusz-, édeskömény-, levendula-, citromfű-, borsmenta- és rozmaringolaj. A hidroterápiás eljárások közül igen előnyös a váltóhőmérsékletű zuhany hatása, a hideg vizes ledörzsölés, vagy a szauna. A napfényen, friss levegőn való séta, testmozgás is segíti védekező rendszerünk működését. Már 20-30 perces mozgás is kimutathatóan növeli a szervezet immunitását.
E tényezők, okosan alkalmazva jó életminőséget és erős immunvédelmet kölcsönöznek szervezetünknek a rohanó mindennapokban. Mindezek mellett a lelki egyensúly, a „stresszt legyőző” életszemlélet és helyes problémakezelés tovább erősíti a „szokásokkal megszerzett” védelmet.
Ne feledjük a mondást: „hét napig tart kikúrálni a megfázást orvossággal és egy hét anélkül”. Éljünk tehát a természetes gyógymódok és szokások adta kiváltságokkal, melyek idővel erős szervezettel ajándékoznak meg.
Tóth Gábor
Felhasznált irodalom
Dr.Donáth T.: Anatómia-élettan. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1999. 37., 126-128.
Dr Obál F. (szerk.): Az emberi test, I. kötet. Gondolat Kiadó, Budapest, 1986. 590-595.
Tóth G.: Allergia- és Candida kalauz. Pilis-Vet Bt, Budapest, 2003. 15-21.
