Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a weboldal működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el
Ha egy kacsa tüsszent… 

Ha egy kacsa tüsszent… 

...avagy a madárinfluenza, és ami mögötte van - 2. rész Szerző: Tóth Gábor

Bár a jelenlegi madárinfluenza járvány miatt a távol-keleti államok azonnal bejelentették: nem vesznek át a veszélyeztetett térségből szárnyasokat, a probléma gyökere nem hazánkban, hanem ellenkezőleg: a Távol-Keleten keresendők. A legveszélyesebb - állatot és embert is megbetegítő - influenzavírusok bölcsője ugyanis ott található.

Előnyből hátrány? Drámai helyzet Ázsiában

Érdemes visszatekinteni az Ázsiában jellemző, és nem is olyan régen történt drámai eseményekre, valamint a tendenciákra. 

A világ kontinensei közül Ázsiában fejlődik legdinamikusabban a baromfiszektor, amely az elmúlt 15-20 évben volt a leglátványosabb. A gyors növekedésnek természetesen számos előnye van, azonban gyakran nagy ára is. Az Ázsiában jellemző és gazdaságosan működő kistenyésztői szektor, valamint a csirkenevelés mellett sikeresen működő kacsa- és libatenyésztési ágazat szintén az előnyök mellett kockázatokat is magával sodort. A tenyésztés sok helyen alacsony járványvédelmi színvonallal működik, és az egyes, nagyobb kockázatot hordozó fajok (pl.: kacsa, liba) elszeparált tartása sem valósul meg. Mindezek egyfajta „időzített bombát” jelentettek, amelyet a H5N1 vírus mintegy működésbe hozott. 

 

A készületlenség ára

A beindított folyamatok sok esetben hatalmas sebességgel gyűrűztek tovább, és szinte feltartóztathatatlanul terjedt a betegség az állományokban, amelyek gazdái állategészségügyi szempontból teljesen készületlenek voltak erre az eseményre. E készületlenségért nemcsak a helybeliek fizettek súlyos árat, hanem más kontinensek államai, illetve tenyésztői is. Ilyen értelemben a dinamikusan fejlődő, ugyanakkor elmaradott ázsiai baromfitartási módszerek és alapvető higiéniai szabályokkal kapcsolatos tudatlanság komoly veszélyforrássá nőtte ki magát napjainkra.

A hatalmas mérvű baromfielhullás, és a Vietnámban, illetve Thaiföldön bekövetkezett halálos kimenetelű emberi madárinfluenza fertőzések híre szinte berobbant a médiába mindenütt a világon, és nagy riadalmat keltett, évekkel ezelőtt. 

Döbbenetes pusztító erő

Bár az ázsiai állapotokat és virológiai sajátosságokat ismerők körében bizonyára nem hatott teljes meglepetésként egy újabb, Ázsiából származó kórokozó híre, a nagy patogenitású törzs feltűnése és pusztító ereje, valamint emberre való potenciális kockázata mindenkit meglepett. A helybeli szakemberek körében mindmáig nincs elfogadható magyarázat az ázsiai kontinensen tapasztalt hihetetlenül gyors terjedésére még a vándormadarak – elsősorban vadkacsák és vadlibák – szerepének tisztázása után sem. (Az állományok folyamatos újrafertőződése túlmutat a vándormadarak kérdéskörén. Ma már az a feltételezés él, hogy a vírus endémiás, azaz az adott területen folyamatosan fellelhető, az ázsiai régióban.)

Meglehetősen kiélezte a helyzetet, hogy a nagy patogenitású új törzs (H5N1) általi fertőzés első bejelentése után kilenc hónappal is beszámoltak újabb járványos esetekről, annak ellenére, hogy igen nagy arányú baromfi leölésekre került sor. A tendenciák az érintett államok esetében nemcsak állategészségügyi és humán-közegészségügyi oldalról okoztak aggodalmat, hanem gazdasági szempontból is, hiszen az elmaradottabb országok kormányai nem tudják egy határon túl fedezni a leöléseket és a baromfitartók kárpótlását. Mindezt még tovább tetézte, hogy a madárinfluenza felbukkanásának idején, Ázsia egyes részein, más fertőző állati- és humán kórképek leküzdésén fáradoztak a szakemberek.

 

Válság a politikában és a tőzsdén

Természetesen a madárinfluenza terjedése és a humán kockázatokkal kapcsolatos kezdeti bizonytalanság kaotikus állapotot eredményezett több ázsiai országban, és politikai körökben is megindultak a kölcsönös vádaskodások. Dél-Koreában több millió csirkét és kacsát pusztítottak el, miután észlelték a vírus megjelenését. A kergemarhakór, illetve az amerikai marhahús-behoztal miatt aggódó Japánban több részvény árfolyama rohamosan zuhanni kezdett, és az egyéb baromfibetegségekkel küzdő, évi mintegy egymillió csirkét exportáló Thaiföldön is pánik tört ki. Tajvanban szintén észlelték a madárinfluenzát, amit Kínából származónak véltek. A „nagy testvér” természetesen tiltakozott a feltételezés miatt. Később Kínában, Laoszban és Indonéziában is bejelentették a H5N1 vírus jelenlétét. Nos, e meglehetősen összetett helyzetben nem volt könnyű a nemzetközileg is összehangolt stratégiák gyors alkalmazása, ennek hiányában azonban a veszély globálissá válik. Az állatbetegség világméretű elterjedésének elkerülése érdekében így 13, a térségbeli ország minisztere, az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Unió illetékesei a járvány kitörése után közvetlenül Bangkokban megállapodtak abban, hogy a jövőben gyorsabban és egymással egyeztetve hoznak intézkedéseket. 

Hongkongban és Vietnámban egyébként - a madárinfluenzával egy időben - ezzel egy időben egy ismeretlen kórokozó által előidézett, lázzal és heveny légzőszervi tünetekkel járó humán betegség ellen is harcoltak, amelybe több ezren szenvedtek, és mintegy 700-an meg is haltak. A SARS-nak elnevezett betegség Kínából indult el és a kórképet okozó, cseppfertőzéssel terjedő vírus Európába is átjutott.

Javasolt lett a nem javasolt védőoltás

A madárinfluenza elleni védekezés hatékonyságát az is csökkenti, hogy az ázsiai baromfiipar sokfélesége, a kontinens egyes országaiban folytatott sajátos baromfitartási gyakorlat, valamint az értékesítési csatornák miatt nem adható pontosan rögzített, minden helyzetben alkalmazható szakmai ajánlás a gazdáknak. A megoldást inkább egy ún. kiegyensúlyozott megközelítés jelentheti, amelynek része a gazdaságokban alkalmazott szigorúbb járványvédelmi program, a baromfitartási műveletek modernizálása a nagy baromfi-sűrűségű telepeken, emellett a kacsák és libák csirkéktől és sertésektől való elkülönítése, valamint – a nagy fertőzési kockázatnak kitett területeken – a baromfiállományok vakcinázása. E fontos lépcsőfokok nemcsak az ázsiai szárnyasokra, hanem a világ más területein élő állatokra nézve is védelmet jelenthetnek, nem beszélve az emberi kockázatról.

Bár az állatok madárinfluenza elleni vakcinázása általánosan ellenjavallott, a legelmaradottabb területeken (pl.: Vietnámban) a baromfiállományokat mégis védőoltásban részesítették, mivel az állategészségügyi előírások gyakorlatilag végrehajthatatlanoknak bizonyultak. Az ilyen helyeken folyók feletti vagy ladikok tetejére épített bambusznád kunyhókban együtt él az ember a sertéssel, baromfival, és folyamatosan érintkezik a vizek körül élő vadmadarakkal, ami a járványok melegágya. Ezekben az esetekben a állategészségügyi szakembernek egyetlen lehetősége marad: az állatok immunizálása.

Ázsiában a fertőzések terjedése terén tapasztalható kedvezőtlen tendenciák megfelelő megelőző intézkedéssekkel jelentősen enyhíthetőek. Ebben azonban nemcsak a szegénység csökkentése, hanem az ázsiai lakosság alapvető felvilágosítása, a higiéniai szabályok betartása is fontos szempontként szerepel. 

 

Hongkong sikeresen leküzdötte

A határozott járványügyi beavatkozás eredménye Hongkongban jól látható volt. A gazdaságokban és az élőbaromfi-piacon bevezették a betegségfigyelést (monitorozást), külön piacot létesítettek a kacsák és libák árusítására, valamint a piacokon rendszeres időközönként baromfimentes pihenőnapokat tartottak. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően a járvány újabb hulláma Hongkongot nem érintette, hanem a fertőzés más ázsiai országokból indult ki. (főként Vietnámból). Ez jelzi, hogy teljes körű hatékonyság csak akkor érhető el a védekezés terén, ha az ázsiai országok egységesen alkalmazzák a megfelelő stratégiákat, így nemcsak egy-egy állam, hanem mindegyik egységesen megvédheti magát a járványoktól Ázsiában. 

Tekintettel arra, hogy a délkelet-ázsiai életberendezkedési és állattartási szokások ma már szinte az egész világra kihatással vannak, az elmaradott térség felzárkóztatása, illetve a járványveszély csökkentése a fejlett államoknak is érdekévé vált. Mivel számos ázsiai országnak a szükséges állategészségügyi infrastruktúra kialakításához nincs elegendő gazdasági potenciálja, külső anyagi segítségre és befektetésekre szorul. Csak ezek „megérkezése” esetén lehet esély arra, hogy az Ázsiából érkező járványoknak elejét vegyék a vírusok felbukkanásának első helyszínén.

(Hamarosan folytatjuk cikksorozatunkat a harmadik, egyben befejező résszel.)

Balázs és Bio Gabi ajánlásával.
Az E-mentes övezet átfogó szemlélet, amely kíséri mindennapjainkat, segít az "egészséges" választásban. Természetesség, növényi és kézműves jelleg, biogazdálkodás, környezettudatosság, bőrvédelem - mindez tudományos igényességgel és gyakorlatiasan. Ez az E-mentes övezet.
tovább