Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a weboldal működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el
Egy világjárvány feltételei, avagy ismét letelt a 15 év

Egy világjárvány feltételei, avagy ismét letelt a 15 év

A madárinfluenzától a koronavírusig Szerző: Tóth Gábor (A „Ha egy vadkacsa tüsszent” című cikksorozat 3. része)

E cikksorozat a madárinfluenzával foglalkozik, amely egy főként állatokra veszélyes betegség, de az emberre veszélyes mutációk kialakulása csak idő kérdése. Van azonban egy újabb járvány, amely emberről emberre terjed és szintén nagy eséllyel köze van az állatvilághoz, illetve Délkelet-Ázsiához: ez a koronavírus

Ezekből adódóan, érdemes körbejárni azt a kérdést: milyen veszélyt jelenthet egy-egy állatbetegség az emberre, és – kitekintve a madárinfluenza témájából – milyen feltételei lehetnek egy, az emberiségre is veszélyt jelentő világjárványnak.

 

Egy világjárvány feltételei

 

Az egész világra kiterjedő emberi járványok (pandémiák) egyfajta periodicitást mutatnak bolygónkon, különösen az utóbbi másfél évszázadban. Ebből adódóan - egyes szakemberek szerint - a járványmentes időszak hosszából némileg becsülni lehet a következő nagyobb megbetegedési hullám várható idejét. Az elmúlt évszázadot nézve, a leghosszabb járványmentes időszak 1918 és 1945 között volt globális tekintetben, ami 37 éves időintervallumot jelent. A XX. század utolsó nagy világjárványa 1968-ban volt, így nem véletlen a 2005 utáni járványos időszak sem, a periodikusság elve szerint (becsülhető volt a világjárványos időszak). Nagyobb influenzajárványokra egyébként mintegy 15 évenként lehet számítani, mivel ez az az időintervallum, amikor a korábbi fertőződések elleni antitestek a lakosság jelentős részében nincsenek meg kellő titerben. (Természetesen a járványokban nem az időtényező önmagában, hanem számos egyéb faktor is meghatározó, pl. állattartás módja, orvosi ellátás stb.)

Ennek megfelelően a 2005-ös járványok után a következő dátum a 2020, azaz napjaink. A tendenciákat alapul véve tehát a 2020-as években érkezik egy vagy több újabb - az állatvilágot és az emberit is érintő - pandémia a világukba, aminek jelenleg szemtanúi is lehetünk.

Korábban említésre került, hogy a madárinfluenza problémaköre alapvetően állategészségügyi kérdés. A madárinfluenza vírusa emberre különösebben nem jelent veszélyt, hanem döntően a vírusra fogékony vadmadár- és házi baromfiállományokban okozhat nagy károkat. (Természetesen ez utóbbiak sem elhanyagolhatóak, hiszen a biológiai egyensúlyra, az érintett országok gazdasági helyzetére és egyéb folyamatokra is hathatnak, azonban a humán-közegészségügyi kockázatok területe – fontosságát tekintve – ezeket megelőzi.) Mivel az emberek csak extrém esetben betegszenek meg madárinfluenza vírusától, és a vírus e válfaját nem terjesztik, így az emberek tömeges immunizásálása nem jön szóba. (A madárinfluenza elleni védőoltás természetesen kizárólag célzottan az adott állati vírus ellen véd, a jelenlegi vírust alapul véve, a WHO 2005 tavaszán 50 országnak megküldött vírustörzse csak a H5N1 alfaj ellen hatásos.)

Vírusok „randevúja”

 

A madárinfluenza közvetve akkor válik közegészségügyi problémává, amikor a szinte kizárólag madarakat és szárnyasokat fertőző vírus olyan módon kerül kapcsolatba emberi influenzavírussal, hogy a genetikai anyag kicserélődés új, emberről emberre terjedő járványt okozó influenzavírus létrejöttét eredményezi. Az új új vírus ellen a „szokásos” influenza megelőzésére szolgáló ellenanyagok nem hatásosak. A H5N1 madárinfluenza vírus tekintetében emberről emberre terjedő pandémiás járványt okozó vírustörzs akkor alakulhat ki, ha a H5N1 vírus az ember hagyományos, szezonális influenzáját előidéző H1 és H3 törzsekből vesz át géneket vagy génszakaszokat.  Ennek esélye természetesen fennáll, sőt bekövetkezte – egyesek szerint – csak idő kérdése. (Természetesen a pandémia bekövetkezése a megelőző, az esetleges járvány lefolyása pedig a védekező intézkedésektől nagyban függ.) 

 

Költözőmadarak találkozásai

 

Az új emberi influenzavírus kialakulását minden olyan tényező elősegítheti, amely a madárinfluenza terjedését is gyorsítja. Ilyen értelemben a költözőmadarak vándorlása, illetve hazaérkezése növelheti mind az állati fertőződés kockázatát, mind az új mutáns emberi vírus létrejöttének valószínűségét. Említendő viszont, hogy a madárvándorlás dominánsan észak-déli, nem kelet-nyugati irányú. Emellett a Kárpát-medencében, de egész Európában sincs olyan átvonuló vagy itt telelő madárfaj, amelyik vonulása során rendszeresen előfordul Délkelet-Ázsiában, így a fertőzés közvetítése csak úgy lehetséges, ha a fertőzött területek és Kelet-Európa fészkelő madarai vonulásuk során vagy telelőterületeiken érintkeznek egymással. (Ebben az esetben a beteg állatok nem tudják messzire hurcolni a fertőzést legyengült állapotuk miatt, kizárólag a tünetmentes vírushordozó madarak adhatják tovább a fertőzést távolabbi területeken.) Az állatbetegség globális terjedése ilyen értelemben elsősorban nem a vándormadarak, hanem a kereskedelmi tevékenység révén állhat elő.

 

Ember és állat együttélése, vírusok „házassága”

 

Az emberről-emberre terjedő új vírus kialakulása terén a legnagyobb kockázat azokon a helyeken van jelen, ahol a vadmadarak, a kacsák, libák, és sertések viszonylag kis területen és nedves környezetben élnek együtt, mégpedig az ember közvetlen szomszédságában, sőt nem ritkán az emberrel. Ez jellemző Délkelet-Ázsiára, ahol a gyakorlatilag éjjel-nappal egy légtérben tartózkodnak az állatok és az ember, megteremtve ezzel az alapot az esetlegesen világjárványokhoz vezető újabb vírusok létrejöttéhez. 

A világjárványt másik oldalról a madárinfluenzával párhuzamosan terjedő „szokásos” influenzavírusok is segítik, amelyek az új járványt okozó mikrobának RNS-szegmenseket szolgáltatnak. A veszély csökkentése érdekében tehát az általános influenza visszaszorítására is minden erőfeszítést meg kell tenni egyrészt azokon a helyeken, ahol az állati kórokozó jelen van, másrészt azoknál az embereknél, akik foglalkozásszerűen érintkeznek baromfival. Az egyik legfontosabb célkitűzés tehát az, hogy az állati és emberi kórokozó együttes jelenlétének esélye jelentősen csökkenjen, így az ember számára előnytelen mutációk valószínűsége is redukálódik.

Sertések szerepe

 

Az emberi kórokozók kialakulása tekintetében egyesek szerint a sertéseknek van kulcsszerepük. A sertések ugyanis egyrészt a madárinfluenza, másrészt az emberi influenza vírusait „beszerzik” és hordozzák, amennyiben egy időben a vírus mindkét válfajával kapcsolatba kerülnek. Tekintettel arra, hogy a sertés genetikai állománya közel áll az emberéhez, ebben az állatfajban nagy esély van arra, hogy egy emberre veszélyes kórokozó fejlődik ki. Ennél is nagyobb a kockázat akkor, ha egy madárinfluenza vírusát hordozó személy emberi influenza vírussal is fertőződik, hiszen így az emberi szervezetben megtörténhet a mutáció (pl.: baromfi vagy sertéstenyésztőknél). Ennek elkerülése érdekében a „szokványos” influenza elleni védelem (vakcina alkalmazása) igen fontos. 

Természetesen a szokványos emberi influenza elleni vakcina nem véd meg egy esetlegesen emberre veszélyessé váló madárinfluenzától, sem pedig egy létrejövő új, emberről-emberre terjedő pandémiás influenzavírustól. Az említett védekezési módszernek az új világjárvány esélyének csökkentésében van szerepe. Amennyiben a „rettegett” új kórokozó kitenyészik valamely élő szervezetben és terjedni kezd emberről-emberre, az új vírus pontos beazonosítása után célzottan erre készített specifikus vakcina beadása szükséges. Az esetleges világjárvány pusztító hatása többek között az új vírus megbetegítő képességétől, a specifikus vakcina elérhetőségétől és egyéb tényezőktől függ. Valószínűsíthetően a bekövetkező humán járvány a fejletlen, elmaradottabb országokban okozhat majd komolyabb számú emberi haláleseteket, míg a fejlettebb államokban az emberről emberre terjedő vírus jellemzően nem okoz humán-egészségügyi problémákat. (Ez utóbbi államokban dominánsan a madárinfluenza vírus eredményezhet a vadmadarak körében viszonylag nagyobb mérvű elhullást a madarakra veszélyt jelentő vírus átvonulása idején.)

Pandémiás terv, avagy először menteni a mentést segítőt

 

Az esetleges pandémia esetére természetesen minden ország, így hazánk is előre pontosan kidolgozott nemzeti pandémiás tervvel rendelkezik, amelyet az Egészségügyi Világszervezet újabb ajánlásaihoz kell igazítani. A válságterv célja a bekövetkező járvány felszámolása, a betegek egészségügyi ellátásának biztosítása, az emberek tájékoztatása, a szükséges intézkedések révén a nemzetgazdaság működőképességének, valamint a közigazgatásnak a fenntartása, a védőoltások osztásának lebonyolítása, stb. Az új, emberről emberre terjedő vírus kialakulása esetén az oltóanyag hazánkban várhatóan mindenki számára elérhető lesz. A vírus terjedése esetén - főszabályként - az oltást elsőként az egészségügyi dolgozók, rendfenntartó szervek tagjai (katonaság, rendőrség), a határállomásokon dolgozók, az idősek, a krónikus betegek kapják meg. A lakosság többi részének beoltása is tervszerűen történik.

Háromrészes cikksorozatunk végéhez érkeztünk, köszönjük szépen a megtisztelő olvasói figyelmet. Természetesen a témával összefüggésben még publikálni fogunk a későbbiekben.

Balázs és Bio Gabi ajánlásával.
Az E-mentes övezet átfogó szemlélet, amely kíséri mindennapjainkat, segít az "egészséges" választásban. Természetesség, növényi és kézműves jelleg, biogazdálkodás, környezettudatosság, bőrvédelem - mindez tudományos igényességgel és gyakorlatiasan. Ez az E-mentes övezet.
tovább