A pótolhatatlan anyatej - tudományos eredmények, érdekességek, tanulságok
Az újszülött számára a leghasznosabb táplálék az anyatej, amelyet semmilyen más élelmiszer nem képes helyettesíteni teljes egészében. Pótolhatatlan immunvédelmet biztosít az újszülöttnek és az anyatejes táplálás pozitív hatásai a későbbi életszakaszokban is megmaradnak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányelve szerint az újszülöttet hat hónapos koráig kizárólag anyatejjel kell táplálni, majd a hatodik hónap után lehet elkezdeni a hozzátáplálást, a szoptatás folytatása pedig javasolt a gyermek második életévéig.
Az anyatej az élet első hónapjaiban kizárólagos táplálék, összetétele biztosítja a csecsemő számára szükséges összes makro- és mikrotápanyagot, így a fehérjéket (9-12 g/l), az elsődleges szénhidrátforrásként szolgáló laktózt (67-78 g/l), a lipideket (32-36 g/l), különböző ásványi anyagokat és nyomelemeket, valamint az összes víz- és zsíroldékony vitamint - bár a K- és a D-vitamin pótlása szükséges a csecsemő számára. Az anyatej makrotápanyagainak köszönhetően átlagosan 60-75 kcal/100 ml energiatartalmat biztosít. Számos kismolekula jelenlétét is igazolták az anyatejben, úgymint a kreatin, kreatinin, urea, nukleotidok és aminosavak, melyek közül a glutaminsav és a taurin fordul elő a legnagyobb mennyiségben. Ezen összetevők mellett az anyatejben különböző bioaktív faktorok is azonosíthatók, ilyenek a növekedési hormonok, az immunológiai funkciót betöltő citokinek, kemokinek, makrofágok, illetve az őssejtek. Az őssejtek pontos szerepe egyelőre nem tisztázott, a többi bioaktív faktor azonban egyértelműen a csecsemő egészséges fejlődésében és a betegségekkel szembeni túlélésben tölt be kulcsszerepet.
Már 1961-ben kimutatták, hogy az anyatejben immunglobulin-A (IgA) található, amely gátolja a kórokozók bélfalhoz kötődését. Az IgA-t termelő sejtek az anya bélrendszeréből és légutaiból vándorolnak az emlőmirigyekbe. Mivel ezek az anya antigénjeire specializálódtak, így a baba szervezetébe átjutó anyai antigénekkel szemben is védelmet nyújtanak. A későbbiekben IgM és IgG ellenanyagokat is találtak. A további kutatások olyan újabb védőanyagokat fedeztek fel az anyatejben, mint a lizozim, a laktoferrin, az epidermális növekedési faktor, a T- és B-limfociták és a makrofágok. A fehérvérsejtek túlélik az enzimes hatásokat, és mintegy 60 órán keresztül hatnak a csecsemő szervezetében. Az újabban felfedezett laktoferrin egy baktériumgátló fehérje, amelyet a gyomorsav nem tud bontani, így a bélből felszívódva távolabbi helyen is kifejti hatását. Az eritropoetin (EPO) nevű anyag pedig vérképzést növelő faktorként funkcionál, valamint erősíti a bélhámsejteket, és jó irányba befolyásolja a bélfal áteresztőképességét. Tekintettel arra, hogy a bélrendszeri immunitás kulcsfontosságú szerepet tölt be a betegségek megelőzésében, így elsődleges fontosságú az ún. probiotikus flóra kialakulása a csecsemő bélrendszerében. A csecsemők és kisdedek esetében a táplálékkal érintkező bélszakasz hossza már jelentős, 2,5-3 m, felszíne 40-50 négyzetméter, ezáltal az idegen anyagokkal való érintkezés már a születés után is nagy felületen történhet.
A probiotikus flóra olyan hasznos baktériumok összessége, amelyek akadályozzák a kórokozók szaporodását, antibiotikumot és vitaminokat termelnek, valamint javítják a bélrendszeri immunitást. Az újszülött bélcsatornája a születés pillanatában gyakorlatilag steril, ebből adódóan a bélflóra kialakulása az első hetek táplálkozásától függ. A vizsgálatok szerint már 3-4 hetes kor körül viszonylag stabil kolonizáció történik, és kialakul az egyensúly az egyes törzsek között. A különböző formában táplált újszülöttek vizsgálata során fény derült arra, hogy az anyatejesen táplált csecsemők bélrendszerében a hasznos Lactobacillusok és Bifidobacteriumok, míg a tápszeresen tápláltaknál az előnytelen Clostridium és egyéb kóros törzsek kerülnek túlsúlyba. Ebből adódóan az előbbieknél erősebb, az utóbbiaknál kimutathatóan gyengébb bélrendszeri immunitás jellemző. (Az anyatejben olyan oligoszacharidok találhatóak, amelyek jó táptalajul szolgálnak a Lactobacillusok számára, így azok könnyen és gyorsan elszaporodhatnak, erről később szó lesz.) A csecsemők fejlődésének figyelemmel kísérése során szintén meglepő következtetésekre jutottak. Bizonyítást nyert, hogy a szoptatás védelmet nyújt a későbbi életévekben az érelmeszesedéssel, a szívkoszorúér-betegségekkel, a magas koleszterinszinttel, a légúti-, húgyúti- és bélfertőzésekkel, a vashiánnyal, a cukorbetegséggel, az elhízással, valamint az allergiás betegségekkel (rhinitis, asztma, ételallergiák) szemben. Az intelligencia-hányados (IQ), a tanulási, képfelismerő, számolási és olvasási képesség szintén mérhetően jobbnak bizonyult a vizsgálat során azoknál az embereknél, akiket csecsemőkorukban anyatejesen tápláltak.
Az anyatejnek tehát kiemelkedő szerepe van a bélrendszeri immunitás kialakulásában és fenntartásában a kórokozók és allergének szempontjából legsebezhetőbb első hónapokban. Úgy tűnik, az anyatej egyfajta „programot” hordoz, amely mintegy aktiválja a szervezet egészséges fizikai és idegrendszeri működését, és megtanítja a tápcsatornát, illetve azzal összefüggő szerveket a helyes működésre. Ilyen értelemben egy "okos táplálékról" van szó (szabályozó, bekalibráló, "tanító" hatású). Az anyatej részleges vagy teljes hiánya valószínűleg az egész élet során érezteti hatását bizonyos mértékben. Ebből adódóan az orvosok és dietetikusok elengedhetetlennek tartják a legalább hat hónapig történő szoptatást. (még 9 hónapos korban is 50-50% anyatej/szilárd étel arány szerepel a javaslatokban.)
Előfordul, hogy az anyatejes táplálás valamilyen akadályozó tényező miatt nem megoldható vagy nem folytatható, azonban az indokolatlanul történő abbahagyása a tudományos eredmények ismeretében pótolhatatlan veszteséget jelent a gyermek szervezetének. Anyatej hiányában, vagy mennyiségének csökkenésekor speciális helyzet áll elő, hiszen a csecsemő tápanyagszükségletét pótolni kell, azonban sok esetben a szilárd ételek még nem vezethetőek be biztonsággal ebben az időszakban. Ilyenkor kerül elő a tápszerek kérdésköre, amelyek kapcsán megpróbálják az anyatejet tápértékben és beltartalomban megközelíteni, e témába is bepillantást nyújt a cikkünk.
A szoptatós anya felelős táplálkozása és a sokat emlegetett 1000 nap
A szoptatós anyának érdemes néhány táplálkozási alapelvet szem előtt tartania az újszülött allergiájának, asztmájának, lisztérzékenységének, ekcémájának, emésztési zavarainak elkerülése és a kisbaba egészségének megőrzése érdekében, hiszen az anya által bevitt étel alkotói átjuthatnak az anyatejbe és a csecsemőbe is, sőt ez a folyamat nyilván jelen van a várandósság hónapjai alatt is az édesanya és a magzat között.
Több bizonyíték is alátámasztja, hogy a magzat érzékennyé válhat az anyai keringésből átjutó idegen antigénekkel szemben. Ebből adódóan egyesek a terhesség utolsó trimeszterében diétát javasolnak, amely elsősorban a tehéntej, a földimogyoró és a hal kerüléséből áll. Más szakemberek szerint a terhesség alatti diétának gyakorlatilag nincs befolyásoló hatása a magzatban kialakuló érzékenységére. A szakirodalmak azonban abban megegyeznek, hogy a szoptatás ideje alatt az anya étrendje alapvetően és közvetlenül kihat az újszülött immunitására. A szoptatás ilyen értelemben valóban táplálást és nem pusztán etetést foglal magában.
A várandósság és a szoptatás között tehát különbség van, mivel a várandósság ideje alatt a placenta számos káros anyagot kiszűr a kismama véréből, ám a tejtermelés során a méhen belül jellemző „szűrővizsgálat” csak alig figyelhető meg. A csecsemő tehát - a környezeti higiénia mellett - szinte teljes mértékben az anya táplálkozására van utalva a szoptatás ideje alatt. Itt meg kell jegyezni, hogy az anyatejben bizonyos összetevők, pl. fehérjék, egyes vitaminok és ásványok mennyisége nem, vagy nem közvetlenül függ az anya étrendjétől, vagyis a tejtermelő mirigyek akkor is „beszerzik”, ha az anya hiányosan táplálkozik. Ez a mechanizmus a baba védelme miatt lett „beépítve a rendszerbe”. Ha a szoptatós anya nem visz be idegen anyagokat, tartósítószereket, antibiotikum-származékot, penésztoxinokat vagy gyógyszerhatóanyagot a szervezetébe, a csecsemőbe sem jut át káros anyag. Ha azonban ez megtörténik, jelentős kockázatokat teremthet.
Amennyiben atópiás (allergia hajlamával rendelkező) család esetében az újszülött köldökzsinórvérében mért összes IgE-koncentráció eléri a szakemberek által meghatározott magasabb értéket, nagymértékben indokolt az anyai diéta személyre szabott bevezetése. Minden esetben, de atópiás család esetében kiemelten kívánatos a legalább 6 hónapos korig történő szoptatás. A 4 hónapos kor előtt adott szilárd étel – a megfigyelések szerint – mintegy háromszorosára növeli az ekcéma kialakulását. Amennyiben már 12 hetes kor előtt bevezetik a gyermek szilárd étellel táplálását, az előbbihez 8 hónapos kor után légúti tünetek is nagy valószínűséggel társulnak. Természetesen nemcsak az első 6 hónapról beszélünk itt, hanem tágabb értelemben a gyermek első 3 életévéről, ezt nevezik az első 1000 napnak (3 évnek), amelynek jelentős befolyása van az általános egészségre és életminőségre nézve (elhízás, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, stb.), ideértve a felnőttkort is. (További információk: www.elso1000nap.hu.)
Felhasznált irodalom:
Egyetemi előadások (Budapesti Corvinus Egyetem), szakmai konzultációk, védőnői fórumok, gyerekorvosi szemináriumok, doktori értekezések, kiemelten:
http://old.semmelweis.hu/wp-content/phd/phd_live/vedes/export/baloghreka.d.pdf
